Önök azt mondják, a nemzeti együttműködés kormányát hozták létre, s ha ezt a megnevezést komolyan gondolják, akkor most oda kell figyelniük arra a széleskörű felháborodásra, amely a politikusok, a politológusok, a jogászok, a közírók, a szociológusok és persze a közgazdászok nyilatkozataiból kihallatszik. Eddig és ne tovább! – követelik egybehangzóan az Alkotmánybíróság jogkörének védelmezői, és ezt illenék meghallania a kormánypárt parlamenti frakciójának is.
Magyarország mindössze húsz esztendeje lépett a demokrácia útjára. Húsz esztendeje minden kormány – pártállására tekintet nélkül¬ –, tiszteletben tartotta az Alkotmánybíróság döntéseit, akár neki tetsző döntéseket hozott, akár nem, mert elismerte a testület pártatlanságát és szakértelmét. Tudomásul vette, hogy a jogbiztonság, az alkotmányosság őrei. Önök is elismerték ezt, amikor még ellenzékben voltak, s zöld utat adott a testület az emlékezetes szociális népszavazásnak, amelynek jogszerűségét az akkori kormánypárt vitatta, de elfogadta a döntést.
Most Önökön volna a sor, fejet hajtani és belátni, hogy alkotmányellenes törvényt hoztak, hogy nem mérlegeltek minden szempontot, amikor szavaztak. Most Önökön volna a sor, hogy megtalálják azt a jogszerű eljárást, amihez még útmutatást is adott a határozat.
Az a fajta demokrácia felfogás, amelyet most a kormányzó többség – kétharmados felhatalmazása birtokában – gyakorol, a többség számára – érzetük szerint - demokrácia, a kisebbség számára diktatúra. Olyan rosszemlékű diktatúra körvonalai bontakoznak ki, amelyre nincs példa a modern Európában. Amely igyekszik kiverni az ellenzék kezéből minden olyan eszközt, amivel korlátok közé szoríthatja a kormányzó többség döntéseit: az Alkotmánybíróság kontrollját, a népszavazás lehetőségét a tömegek (vagy akár a kisebbség) érdekeit sértő kérdésekben.
Tisztelt Polgármester Úr!
A Hegyvidéken élő baloldali gondolkodású polgárok, az MSZP tagjainak nevében ismételten kérem, hogy vesse latba minden tekintélyét, politikai súlyát annak érdekében, hogy ne csorbíthassák demokratikus jogrendünk legfőbb őreinek jogkörét!
Kérjük, emelje fel szavát a jogbiztonság védelmében!
Álljon ki azért, hogy valamennyien úgy érezhessük, ebben az országban nemcsak jelszó, valóság a nemzeti együttműködés gondolata!
Meggyőződésem, hogy Képviselő Úr számára fontosabb a hegyvidéki polgárok valóságos érdeke, az európai demokrácia fennmaradása, mint a látszólagos, pillanatnyi pártérdek mindenáron való érvényesülése.
Kérjük, lelkiismerete szerint, és ne kötelességből szavazzon, ha majd ismét napirendre tűzi a T. Ház az Alkotmánybíróság jogkörét esetleg csorbítani szándékozó törvényjavaslatot!
Budapest, 2010. október 30.