Az MSZP a kongresszusának intenciói szerint szervezetét megerősítette. Indította azokat a szakmai munkákat,melyekre támaszkodva ( győzelme esetén) a kormányzati munkában létrehozható és felmutatható az a határozottság és dinamizmus, amit a korábbi években hiányolt a közvélemény, s amiért a választó szigorúan büntetett. A párt vezetésébe számos fiatal kapcsolódott be.A közvélemény kutatók mérései szerint zárult az olló az MSZP és a Fidesz-KDNP között 2013 januárjáig.(A Tárki szerint 2012 májusában az MSZP egy százalékra megközelítette a Fidesz-KDNP-t! ) Az MSZP a legjobb úton volt ahhoz, hogy a társadalom vitathatatlanul váltó pártként kezelje.
2012-ben az országban igenjelentős társadalmi aktivitás bontakozott ki. A Fidesz kormányzása csaknem minden társadalmi csoport érdekét sértette a rendvédelmi dolgozóktól a nyugdíjasokon át a diákokig. Az országot tüntetéshullámok rázták meg. Az ezeket szervező civilek ( a közhangulatnak engedve ) igyekeztek távolságot tartani a pártoktól, s főként szakmai, érdeksérelmi ügyeket karoltak fel. A Fidesz ezeket a megmozdulásokat a résztvevők megosztásával, időhúzással, kifárasztással,megfélemlítéssel kezelni tudta. A pártok csak lassan, fokozatosan kaptak ezekben a megmozdulásokban szerepet. Az MSZP, mint az ellenzék legnagyobb pártja a hagyományos tömegrendezvényeit felhasználta politikai céljai kifejtésére, de ezek tömegszerűsége nem volt meggyőző.. A tüntetéseknél a Milla rendezvényei voltak a kiemelkedőek. A politikai mondandó terén az MSZP- nek kellett volna egy erős, közös hangot megütni, de ez nem sikerült. 2012 októberében Bajnai Gordon színre lépése, illetve a választásra való felkészülés a pártok szerepét felerősítette. A közös ernyő gondolat azonban - jóllehet mindenki elvben elfogadta - remény maradt, hiányzott a stratégia, a közös akarat , a közös érdek.